Elmúlt 64 éves? – ITT A POFON ÖNNEK IS! Erre készüljön mostantól :

Related image

Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása példákkal

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.

A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.

A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2019. július 3.

Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].

A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].

A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].

1. számú példa

 

A 42 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2019. július 3-tól szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2019. július 3-tól rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte [Tny. 18. § (2) bekezdése].

A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.

Béridőszak Jövedelem, kereset
(Ft)
Jutalom (Ft) Év végi részesedés
(Ft)
Kieső idő (táppénz)
1988.01.01-12.31. 93 000 7 000
1989.01.01-12.31. 120 000 12 000 6 000
1990.01.01-12.31. 136 000 11 000
1991.01.01-12.31. 90 000 03.02-09.10.
1992.01.01-12.31. 550 000 30 000
1993.01.01-12.31. 915 000
1994.01.01-12.31. 912 000
1995.01.01-12.31. 980 000 03.05-04.05.
1996.01.01-12.31. 895 000
1997.01.01-12.31. 700 000 04.11-07.03.
1998.01.01-12.31. 1 274 000 09.08-09.30.
1999.01.01-12.31. 900 000 06.01-12.31.
2000.01.01-12 31. 1 035 000
2001.01.01-12 31. 1 995 494 180 000
2002.01.01-12 31. 2 175 497
2003.01.01-12 31. 2 555 000
2004.01.01-12 31. 3 307 000
2005.01.01-12 31. 3 650 000 12.14-12.14.
2006.01.01-12 31. 3 395 000 03.06-04.12.
2007.01.01-12 31. 3 850 000
2008.01.01-12 31. 3 970 000
2009.01.01-12 31. 3 700 000 09.01-09.30.
2010.01.01-12.31. 3 865 000
2011.01.01-12.31. 3 950 000
2012.01.01-12.31. 4 050 000
2013.01.01-12.31. 4 210 000 01.07-01.16.
2014.01.01-12.31. 4 210 000 350.000
2015.01.01-12.31. 4 500 000
2016.01.01-12.31. 4 500 000
2017.01.01-12.31. 4 800 000
2018.01.01-12.31. 4 850 000
2019.01.01-07.02. 3 300 000 700 000

Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni”.

  1. évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500×333) 832.500 forint. A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.
  2. évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető csak figyelembe.

Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)

A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.

A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)

A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.

Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].

A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.

A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.

Béridőszak Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset
(Ft)
Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft) Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés
(Ft)
Kieső idő (táppénz)
1988.01.01-12.31. 83 700 6 300
1989.01.01-12.31. 108 000 10 800 5 400
1990.01.01-12.31. 122 400 9 900
1991.01.01-12.31. 80 820 03.02-09.10.
1992.01.01-12.31. 489 500 26 700
1993.01.01-12.31. 805 200
1994.01.01-12.31. 807 120
1995.01.01-12.31. 736 763 03.05-04.05.
1996.01.01-12.31. 792 075
1997.01.01-12.31. 619 500 04.11-07.03.
1998.01.01-12.31. 1 127 490 09.08-09.30.
1999.01.01-12.31. 671 195 06.01-12.31.
2000.01.01-12 31. 905 625
2001.01.01-12 31. 1 746 058 157 500
2002.01.01-12 31. 1 903 560
2003.01.01-12 31. 2 235 625
2004.01.01-12 31. 2 860 555
2005.01.01-12 31. 3 157 250 12.14-12.14.
2006.01.01-12 31. 2 912 910 03.06-04.12.
2007.01.01-12 31. 3 195 500
2008.01.01-12 31. 3 295 100
2009.01.01-12 31. 3 071 000 09.01-09.30.
2010.01.01-12 31. 3 207 950
2011.01.01-12 31. 3 258 750
2012.01.01-12.31. 3 300 750
2013.01.01-12.31. 3 431 150 01.07-01.16.
2014.01.01-12.31. 3 431 150 285 250
2015.01.01-12.31. 3 667 500
2016.01.01-12.31. 3 667 500
2017.01.01-12.31. 3 912 000
2018.01.12-04.31. 3 952 750
2019.01.01-07.02. 2 689 500 570 500

A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].

A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).

A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].

Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.

A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].

Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2017. évek kereseteit 2019-ben a 2018. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.

Az adókiszámítás és a valorizáció menete

1988. év
Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege 83.700 Ft
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft
összesen: 71.700 Ft
az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 70.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 1.700 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700×0,25) 425 Ft
az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója +4.400 Ft
éves képzett adó összege (425+4.400) 4.825 Ft
az 1988. évben kifizetett munkabér – éves adó (83.700-4.825) 78.875 Ft
az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt + 6.300 Ft
az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem 85.175 Ft
valorizációs szorzószám: 31,251
ennek alapján,
1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 31,251) 2.661.804 Ft
 

1989. év

Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés járulékkal csökkentett összege 124.200 Ft
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft
összesen: 112.200 Ft
az 1989. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 100.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 12.200 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200×0,29) 3.538 Ft
az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója + 9.450 Ft
éves képzett adó összege (3.538+9.450) 12.988 Ft
az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988) 111.212 Ft
valorizációs szorzószám: 26,733
ennek alapján,
1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:_ 2.973.030 Ft
 

1990. év

Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 132.300 Ft
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft
összesen: 120.300 Ft
az 1990. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 90.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 30.300 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300×0,3) 9.090 Ft
az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója + 5.250 Ft
éves képzett adó összege (9.900+5.250) 14.340 Ft
az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340) 117.960 Ft
valorizációs szorzószám: 21,985
ennek alapján,
1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 2.593.351 Ft

Az 1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. (Ez a technikai megoldás az időarányos személyi jövedelemadó reális meghatározása érdekében szükséges.) Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett” adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.

 

1991. év

Az 1991. évben 172 napra (!) kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege 80.820 Ft
évesítés [(80.820/172) x 365] 171.508 Ft
az 1991. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 150.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 21.508 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 32% (21.508×0,32) 6.883 Ft
az adósáv alsó határának (150.000 Ft) adója +18.600 Ft
éves adó összesen (6.883+18.600) 25.483 Ft
levonva az éves adókedvezmény – 3.000 Ft
éves képzett adó 22.483 Ft
a 172 bérezett napra eső képzett adó összege [(22.483 / 365)x172] 10.595 Ft
az 1991. évi adóval csökkentett jövedelem  (80.820-10.595) 70.225 Ft
valorizációs szorzószám: 17,518
ennek alapján
1991. évben ellátási alapként figyelembe vehető 1.230.202 Ft

Az 1992. évben nem volt kieső nap és nem volt adóalap-, illetőleg adókedvezmény sem.

 

1992. év

Az 1992. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 516.200 Ft
az éves képzett adó összege
[500.000 Ft-nak 130.000 Ft +( 16.200 Ft-nak a 40 %-a = 6.480 Ft)]
– 136.480 Ft
az 1992. évi képzett adóval csökkentett jövedelem (516.200-136.480) 379.720 Ft
valorizációs szorzószám: 14,441
ennek alapján,
1992. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 5.483.537 Ft
 

1993. év

1993. évi munkabér járulékkal csökkentett összege 805.200 Ft
az éves adó összege
[500.000 forintnak 130.000 forint+(305.200 Ft-nak a 40 %-a = 122.080 Ft)]
252.080 Ft
éves adókedvezmény – 2.400 Ft
1993. évi adó összege (252.080-2.400) 249.680 Ft
az 1993. évi adóval csökkentett jövedelem (805.200-249.680) 555.520 Ft
valorizációs szorzószám: 12,270
ennek alapján,
1993. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 6.816.230 Ft

 

1994. év
Az 1994. évben kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege 807.120 Ft
az éves adóalap-kedvezmény ennek 10%-a – 80.712 Ft
ezáltal az adóalap 726.408 Ft
az éves képzett adó összege
[550.000 Ft-nak 149.500 Ft + (176.408 Ft-nak a 44 %-a = 77.620 Ft)]
– 227.120 Ft
az 1994. évi adóval csökkentett jövedelem (807.120 – 227.120 ) 580.000 Ft
valorizációs szorzószám: 9,639
ennek alapján,
1994. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 5.590.620 Ft
 

1995. év

1995. évben 333 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető (!) jövedelem járulékkal csökkentett összege 736.763 Ft
évesítés [(736.763/333) x 365] 807.563 Ft
ennek az éves adója
[550.000 Ft-nak 149.500 Ft + (257.563 Ft-nak a 44 %-a = 113.328 Ft)]
262.828 Ft
az adókedvezmény, az éves egyéni járulék (10%) összegének (80.756 Ft) 25%-a – 20.189 Ft
a képzett adó összege a teljes évre 242.639 Ft
ebből, a 333 bérezett napra eső adó összege [(242.639 / 365)x333] 221.367 Ft
az 1995. évi adóval csökkentett jövedelem (736.763 – 221.367) 515.396 Ft
valorizációs szorzószám: 8,560
ennek megfelelően,
1995. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 4.411.790 Ft
 

1996. év

Az 1996. évben beszámítható összes jövedelem járulékkal csökkentett összege 792.075 Ft
éves képzett adó (nem volt sem adóalap-, sem adókedvezmény)
[550.000 Ft-nak 171.500 Ft +(242.075 Ft-nak a 44 %-a = 106.513 Ft)]
– 278.013 Ft
az 1996. évi adóval csökkentett jövedelem: 514.062 Ft
valorizációs szorzószám: 7,291
ennek megfelelően,
1996. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: 3.748.026 Ft
 

1997. év

Az 1997. évben 281 napra szóló kereset járulékkal csökkentett összege 619.500 Ft
évesítés [(619.500/281) x 365] 804.689 Ft
ennek éves adója
[700.000 Ft-nak 193.000 Ft + (104.689 Ft-nak a 39 %-a = 40.829 Ft)]
233.829 Ft
éves adójóváírás – 43.200 Ft
a teljes évre képzett adó 190.629 Ft
ebből a 281 bérezett napra eső adó összege [(190.629 : 365)x281] 146.758 Ft
az 1997. évi adóval csökkentett jövedelem (619-500 – 146.758) 472.742 Ft
valorizációs szorzószám: 5,876
ennek megfelelően,
1997. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: 2.777.832 Ft
 

1998. év

1998. évben 342 napra kifizetett jövedelem járulékkal csökkentett összege 1.127.490 Ft
évesítés [(1.127.490/342) x 365] 1.203.315 Ft
ennek adója
[1.100.000 Ft-nak 349.000 Ft+(103.315 Ft-nak a 42 %-a = 43.392 Ft)]
392.392 Ft
éves adójóváírás – 50.400 Ft
az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (7 %) 25 %-a] – 21.058 Ft
a teljes évre képzett adó [392.392 – (50.400+21.058)] 320.934 Ft
ebből a 342 napra eső adó összege [(320.934/365) x 342] 300.711 Ft
az 1998. évi adóval csökkentett jövedelem (1.127.490 – 300.711) 826.779 Ft
valorizációs szorzószám: 4,962
ennek megfelelően,
az 1998. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: 4.102.477 Ft
 

1999. év

1999. évben 151 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető jövedelem járulékkal csökkentett összege 671.195 Ft
évesítés [(671.195 / 151) x 365] 1.622.425 Ft
ennek adója
[1.000.000 Ft-nak 260.000 Ft+(622.425 Ft-nak a 40 %-a=248.970 Ft)]
508.970 Ft
éves adójóváírás – 36.000 Ft
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] – 32.449 Ft
a teljes évre képzett adó [508.970 – (36.000 + 32.449)] 440.521 Ft
ebből a 151 napra eső adó összege [(440.521 / 365) x 151] 182.243 Ft
az 1999. évi adóval csökkentett jövedelem ( 671.195 – 182.243) 488.952 Ft
valorizációs szorzószám: 4,403
ennek megfelelően,
az 1999. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: 2.152.856 Ft
 

2000. év

2000. évben kapott munkabér járulékkal csökkentett összege 905.625 Ft
ennek adója
[400.000 Ft-nak 80.000 Ft + (505.625 Ft-nak a 30 %-a = 151.688 Ft)]
231.688 Ft
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] -18.113 Ft
éves adójóváírás -36.000 Ft
a teljes évre képzett adó [231.688 – (18.113 + 36.000)] 177.575 Ft
a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (905.625 – 177.575) 728.050 Ft
valorizációs szorzószám: 3,952
ennek megfelelően,
2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 2.877.254 Ft
 

2001. év

2001. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 1.903.558 Ft
ennek adója
[1.050.000 Ft-nak 267.000 Ft+(853.558 Ft-nak a 40 %-a=341.423 Ft)]
608.423 Ft
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] – 38.071 Ft
éves adójóváírás – 36.000 Ft
a teljes évre képzett adó [ 608.423 – (38.071 + 36.000)] 534.352 Ft
a 2001. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.558 – 534.352) 1.369.206 Ft
valorizációs szorzószám: 3,401
ennek megfelelően,
2001. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 4.656.670 Ft
 

2002. év

2002. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 1.903.560 Ft
ennek adója
[1.200.000 Ft-nak 300.000 Ft+(703.560 Ft-nak a 40 %-a=281.424 Ft)]
581.424 Ft
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] – 38.071 Ft
éves adójóváírás -60.000 Ft
a teljes évre képzett adó [581.424 – (38.071 + 60.000)] 483.353 Ft
a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.560 – 483.353) 1.420.207 Ft
valorizációs szorzószám: 2,844
ennek megfelelően,
2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 4.039.069 Ft
 

2003. év

2003. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 2.235.625 Ft
ennek adója
[1.350.000 Ft-nak 340.000 Ft +(885.625 Ft-nak 40 %-a = 354.250 Ft)]
694.250 Ft
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a] – 47.507 Ft
éves adójóváírás – 108.000 Ft
a teljes évre képzett adó [694.250 – (47.507 + 108.000)] 538.743 Ft
a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (2.235.625–538.743) 1.696.882 Ft
valorizációs szorzószám: 2,489
ennek megfelelően,
2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 4.223.539 Ft
2004. év
2004. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 2.860.555 Ft
ennek adója
[1.500.000 Ft-nak 326.000 Ft+(1.360.555 Ft-nak a 38 %-a= 517.011 Ft)]
843.011 Ft
éves adójóváírás – 108.000 Ft
a teljes évre képzett adó (843.011 – 108.000) 735.011 Ft
a 2004. évi adóval csökkentett jövedelem (2.860.555 – 735.011) 2.125.544 Ft
valorizációs szorzószám: 2,354
ennek megfelelően,
2004. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 5.003.531 Ft
 

2005. év

2005. évi 364 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.157.250 Ft
évesítés [(3.157.250 / 364) x 365] 3.165.924 Ft
ennek adója
[1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.665.924 Ft-nak a 38 %-a= 633.051)]
903.051 Ft
éves adójóváírás – 108.000 Ft
a teljes évre képzett adó (903.051 – 108.000) 795.051 Ft
ebből a 364 napra eső adó összege [(795.051 / 365) x 364] 792.873 Ft
a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.157.250 – 792.873) 2.364.377 Ft
valorizációs szorzószám: 2,138
ennek megfelelően,
2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető 5.055.038 Ft
 

2006. év

2006. évben 327 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 2.912.910 Ft
évesítés  [(2.912.910 / 327) x 365] 3.251.413 Ft
ennek adója
[1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.701.413 Ft-nak a 36 %-a= 612.509)]
891.509 Ft
éves adójóváírás – 108.000 Ft
a teljes évre képzett adó (891.509 – 108.000) 783.509 Ft
ebből a 327 napra eső adó összege [(783.509 / 365) x 327] 701.938 Ft
a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.912.910-701.938) 2.210.972 Ft
valorizációs szorzószám: 1,987  
ennek megfelelően,
2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.393.201 Ft
 

2007. év

2007. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.195.500 Ft
ennek adója
[1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1.495.500 Ft-nak a 36 %-a = 538.380 Ft)]
844.380 Ft
éves adójóváírás – 108.000 Ft
a teljes évre képzett adó (844.380 – 108.000) 736.380 Ft
a 2007. évi adóval csökkentett jövedelem (3.195.500-736.380) 2.459.120 Ft 
valorizációs szorzószám: 1,929
ennek megfelelően,
2007. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.743.642 Ft
 

2008. év

2008. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.295.100 Ft
ennek adója
[1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1595.100 Ft-nak a 36 %-a = 574.236 Ft)]
880.236 Ft
éves adójóváírás – 136.080 Ft
a teljes évre képzett adó (880.236- 136.080) 744.156 Ft
a 2008. évi adóval csökkentett jövedelem (3.295.100-744.156) 2.550.944 Ft
valorizációs szorzószám: 1,803
ennek megfelelően,
2008. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.599.352 Ft
 

2009. év

2009. évben 335 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.071.000 Ft
évesítés [(3.071.000 / 335) x 365] 3.346.015 Ft
ennek adója
[1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (1.446.015 Ft-nak a 36 %-a = 520.565 Ft)]
862.565 Ft
éves adójóváírás – 136.080 Ft
a teljes évre képzett adó (862.565 – 136.080) 726.485 Ft
ebből az 335 napra eső adó összege [(726.485 / 365) x 335] 666.774 Ft
a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.071.000-666.774) 2.404.226 Ft
valorizációs szorzószám: 1,771
ennek megfelelően,
2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.257.884 Ft

A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között szerzett jövedelem esetében az ún. szuperbruttósítást is el kell végezni, vagyis az éves adóköteles keresethez hozzá kell adni a szociális hozzájárulási adó (27 %) összegét.

 

2010. év

2010. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.207.950 Ft
adóalap-kiegészítés (3.207.950 x 0,27) 866.147 Ft
4.074.097 Ft
ennek adója
(4.074.097 Ft-nak a 17 %-a)
692.596 Ft
éves adójóváírás – 181.200 Ft
a teljes évre képzett adó (692.596 – 181.200) 511.396 Ft
a 2010. évi adóval csökkentett jövedelem (3.207.950 – 511.396) 2.696.554 Ft
valorizációs szorzószám: 1,658
ennek megfelelően,
2010. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.470.887 Ft
 

2011. év

2011. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.258.750 Ft
adóalap-kiegészítés (3.258.750 x 0,27) 879.863 Ft
4.138.613 Ft
ennek adója
(4.138.613 Ft-nak a 16 %-a)
662.178 Ft
éves adójóváírás – 145.200 Ft
a teljes évre képzett adó (662.178 – 145.200) 516.978 Ft
a 2011. évi adóval csökkentett jövedelem (3.258.750 – 516.978) 2.741.772 Ft
valorizációs szorzószám: 1,558  
ennek megfelelően,  
2011. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.271.681 Ft
 

2012. év

2012. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.300.750 Ft
adóalap-kiegészítés (3.300.750-2.424.000) x 0,27 236.723 Ft
3.537.473 Ft
ennek adója
(3.537.473 Ft-nak a 16 %-a)
565.996 Ft
a 2012. évi adóval csökkentett jövedelem (3.300.750-565.996) 2.734.754 Ft
valorizációs szorzószám: 1,527
ennek megfelelően,  
2012. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.175.969 Ft
 

2013. év

2013. évben 355 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.431.150 Ft
évesítés [(3.431.150 / 355) x 365] 3.527.802
a teljes évre képzett adó
(3.527.802 Ft-nak a 16 %-a)
564.448 Ft
ebből a 355 napra eső adó összege [(564.448/ 365) x 355] 548.984 Ft
a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.431.150 – 548.984) 2.882.166 Ft
valorizációs szorzószám: 1,455
ennek megfelelően,  
2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.193.552 Ft
 

2014. év

2014. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 3.716.400 Ft
ennek adója
(3.716.400 Ft-nak a 16 %-a)
594.624 Ft
a 2014. évi adóval csökkentett jövedelem (3.716.400-594.624) 3.121.776 Ft
valorizációs szorzószám: 1,412  
ennek megfelelően,  
2014. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.407.948 Ft
 

2015. év

2015. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.667.500 Ft
ennek adója

(3 667 500 Ft-nak a 16 %-a)

586.800 Ft
a 2015. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500 – 586.800) 3.080.700 Ft
valorizációs szorzószám: 1,355
ennek megfelelően,  
2015. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.174.349 Ft
 

2016. év

2016. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.667.500 Ft
ennek adója

(3.667.500 Ft-nak a 15 %-a)

550.125 Ft
a 2016. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500-550.125) 3.117.375 Ft
valorizációs szorzószám: 1,257
ennek megfelelően,  
2016. évben ellátási alapként figyelembe vehető 3.918.540 Ft
 

2017. év

2017. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.912.000 Ft
ennek adója

(3.912.000 Ft-nak a 15 %-a)

586.800 Ft
a 2017. évi adóval csökkentett jövedelem (3.912.000-586.800) 3.325.200 Ft
valorizációs szorzószám: 1,113
ennek megfelelően,  
2017. évben ellátási alapként figyelembe vehető 3.700.948 Ft

A 2018. december 31-ét követő folyósítási időponttól induló nyugellátásoknál a 2018. és az azt követő év keresetei már nem kerülnek valorizálásra. Ennek megfelelően a számítási mód a következő.

 

2018. év

2018. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.952.750 Ft
ennek adója

(3.952.750 Ft-nak a 15 %-a)

592.913 Ft
a 2018. évi adóval csökkentett jövedelem (3.952.750-592.913) 3.359.837 Ft
ennek megfelelően,
2018. évben ellátási alapként figyelembe vehető 3.359.837 Ft
 

2019. év

2019. évben július 2-ig 183 napra kapott munkabér járulékkal csökkentett összege 2.689.500 Ft
évesítés (2.689.500/183) x 365 5.364.303 Ft
az évesített, járulékkal csökkentett jövedelem összegéhez hozzá kell adni a járulékkal csökkentett jutalom összegét

(5.364.303+570.500)

5.934.803 Ft
a teljes évre képzett adó

(5.934.803 Ft-nak a 15 %-a)

890.220 Ft
ebből a 183 napra eső adó összege [(890.220 / 365) x 183] 446.329 Ft
a 2019. évi adóval csökkentett jövedelem

[(2.689.500+570.500) – 446.329]

2.813.671 Ft
ennek megfelelően,
2019. évben ellátási alapként figyelembe vehető 2.813.671 Ft

 

Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

 

Összegző tábla
Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám
1988 2 661 804 366
1989 2 973 030 365
1990 2 593 351 365
1991 1 230 202 172
1992 5 483 537 366
1993 6 816 230 365
1994 5 590 620 365
1995 4 411 790 333
1996 3 748 026 366
1997 2 777 832 281
1998 4 102 477 342
1999 2 152 856 151
2000 2 877 254 366
2001 4 656 670 365
2002 4 039 069 365
2003 4 223 539 365
2004 5 003 531 366
2005 5 055 038 364
2006 4 393 201 327
2007 4 743 642 365
2008 4 599 352 366
2009 4 257 884 335
2010 4 470 887 365
2011 4 271 681 365
2012 4 175 969 366
2013 4 193 552 355
2014 4 407 948 365
2015 4 174 349 365
2016 3 918 540 366
2017 3 700 948 365
2018 3 359 837 365
2019 2 813 671 183
Összesen: 127 878 317 10 881

Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni kell, majd ebből havit (elosztani 12-vel) kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét. Eszerint: 127.878.317 / 10.881 = 11.752,441 x 365 = 4.289.641 / 12 = 357.470,09 Ft.

  1. július 3-tól tehát az öregségi teljes nyugdíj összege – a 42 év szolgálati idő figyelembevételével – a havi átlagkereset 84 százaléka, vagyis havi 300.274,8 forint.

A folyósítandó összeg a kerekítés után 300.275 forint.

Amennyiben a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál magasabb lenne, azt a nyugdíj kiszámításánál a Tny. 22. § (11) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, a degressziós szabályok alapján csökkenteni kell.

A degressziós sávokat az 6. számú melléklet tartalmazza.

Ennek alapján például egy 450.000 forintos átlagkereset esetén a 372.001 és 421.000 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át (49.000 x 90 % = 44.100) a 421.000 forint feletti átlagkereset-résznek pedig 80 %-át (29.000 x 80 % = 23.200), vagyis összesen 439.300 forintot (372.000 + 44.100 + 23.200) lehet figyelembe venni.

A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./A számú melléklet tartalmazza.

 

2. számú példa

 

A második példában szereplő adatok többsége megegyezik az első példában leírtakkal. Ebben a példában is 2019. július 3-tól kerül sor az öregségi nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő ezen a napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, azzal a különbséggel, hogy az elismerhető szolgálati ideje csak 33 év.

Alapvetően – az előző példában ismertetettekhez hasonlóan – a nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megállapításhoz az igénylőnek ezen időtartam (átlagszámítási időszak) naptári napjainak (11.506 nap) felére, vagyis 5.753 napra kell jövedelemmel bírnia. Azonban ebben az esetben ez a kitétel nem teljesül, hiszen a fiktív kérelmező 1988. január 1-től 2003. december 31-ig nem dolgozott, vagyis ezen időszakra keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik.

Mivel az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időszakból az igénylő csak 5.583 napra vonatkozóan rendelkezik keresettel, jövedelemmel, azt az 1988. év előtti legközelebbi időszak keresetével, jövedelmével kell kiegészíteni.

Az 1987. évben az igénylő dolgozott, így az ebből az időszakból származó kereseteiből 170 napi keresettel (1987. július 15-től december 31-ig terjedő időre) 5.753 napra ki kell egészíteni a 2004. január 1-től 2019. július 2-ig szerzett jövedelmét.

Az 1987. július 15. és 1987. december 31-éig terjedő időszakban a foglalkoztató közlése szerint 42.000 forint munkabért kapott. Miután ebben az évben személyi jövedelemadó még nem volt, így a járulék levonását követően (42.000 Ft – 10% = 37.800 Ft) csak a 37.800 forint valorizálását kell elvégezni. Az 1987. évi valorizációs szorzószám 34,314 ezért a ténylegesen elért 37.800 forint helyett a nyugdíj összegének a meghatározásánál 37.800 x 34,314 azaz 1.297.069 forint vehető figyelembe.

A további – 2004. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időben elért – keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel.

Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése:

Összegző tábla
Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám
1987 1 297 069 170
2004 5 003 531 366
2005 5 055 038 364
2006 4 393 201 327
2007 4 743 642 365
2008 4 599 352 366
2009 4 257 884 335
2010 4 470 887 365
2011 4 271 681 365
2012 4 175 969 366
2013 4 193 552 355
2014 4 407 948 365
2015 4 174 349 365
2016 3 918 540 366
2017 3 700 948 365
2018     3 359 837 365
2019     2 813 671 183
Összesen: 68 837 099 5 753

Az összes kereset és az osztószám hányadosaként egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amit ezután évesítünk. Majd az éves keresetből egy havi keresetet kell képezni, így kapva meg az átlagkereset összegét.

Eszerint: 68.837.099 / 5.753 = 11.965,426 x 365 = 4.367.381 / 12 = 363.948 Ft.

Tehát a 2019. július 3-tól induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a 363.948 forint összegű havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 258.403,08 forint.

A folyósítandó összeg a kerekítés után 258.405 forint.

A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./B számú melléklet tartalmazza. 

 

3. számú példa

 

A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is 2019. július 3-tól kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 33 év.

A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli igénylő sem dolgozott 1988. január 1-jétől 2003. december 31-éig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik ezen időszakra. A megállapításhoz – az előző példához hasonlóan itt is – az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő átlagszámítási időszak naptári napjainak (11.506 nap) felére, vagyis 5.753 napra kell jövedelemmel rendelkeznie.

Azonban 1988. január 1-jétől csak 5.583 napi keresettel rendelkezik, továbbá az 1988. évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (170 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 7. számú melléklet tartalmazza.

A Tny. 22. § (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme.  A példában ez a 2013., 2009., 2006., 2005. és a 2003. évekre esik.

  1. évben az igénylő 355 napi keresettel rendelkezett, itt a minimálbérből 10 napra lehet a bért pótolni. 2013. évben a minimálbér összege 98.000 forint volt, ennek egy napi összege 98.000 / 30 = 3.266,7 forint, 10 napi összege pedig 32.667 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (32.667 Ft – 18,5 % = 26.624 Ft) hozzá kell adni a 2013. évben elért és figyelembe vehető 3.431.150 forint tényleges keresethez (3.431.150 + 26.624), ami 3.457.774 forint jövedelmet jelent, és 365 (355+10) napra vonatkozik.
2013. év
2013. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.457.774 Ft
ennek adója
(3.457.774 Ft-nak a 16 %-a)
553.244 Ft
a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.457.774 – 553.244) 2.904.530 Ft
valorizációs szorzószám: 1,455
ennek megfelelően,
2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.226.091 Ft

A 2009. évben az igénylő 335 napi keresettel rendelkezett, vagyis jelen esetben a minimálbérből 30 napra lehet bért pótolni. A 2009-es évben a minimálbér egy havi összege 71.500 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (71.500 – 17% = 59.345 forint) hozzá kell adni a 2009-es évben elért és figyelembe vehető 3.071.000 forint tényleges keresetéhez (3.071.000 + 59.345). Ez tehát 3.130.345 forint jövedelmet jelent 365 napra vonatkozóan.

2009. év
2009. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.130.345Ft
ennek adója
[1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (3.130.345-1.900.000 =1.230.345Ft-nak a 36 %-a = 442.924Ft)]
784.924 Ft
éves adójóváírás – 136.080 Ft
a teljes évre képzett adó (784.924 – 136.080) 648.844 Ft
a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.130.345-648.844) 2.481.501 Ft
valorizációs szorzószám: 1,771
ennek megfelelően,
2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.394.738 Ft

A 2006. évben az igénylő 327 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a minimálbérből 38 napra lehet bért pótolni. A 2006-os évben a minimálbér egy havi összege 62.500 forint volt, ennek egy napi összege 62.500 / 30 = 2083,33 forint, 38 napi összege pedig 79.167 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (79.167 – 14,2 % = 67.926 Ft) hozzá kell adni a 2006. évben elért és figyelembe vehető 2.912.910 forint tényleges keresethez (2.912.910 + 67.926), ami 2.980.836 forint jövedelmet jelent, és 365 (327 + 38) napra vonatkozik.

2006. év
2006. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 2.980.836 Ft
ennek adója
[1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.430.836 Ft-nak a 36 %-a= 515.101)]
794.101 Ft
éves adójóváírás – 108.000 Ft
a teljes évre képzett adó (794.101 – 108.000) 686.101 Ft
a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.980.836-686.101) 2.294.735 Ft
valorizációs szorzószám: 1,987  
ennek megfelelően,
2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.559.638 Ft

A 2005. évben az igénylő 364 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a 1 napra lehet bért pótolni a minimálbérből. A 2005-ös évben a minimálbér egy havi összege 57.000 forint volt, ennek egy napi összege 57.000 / 30 = 1900 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (1.900 – 13,5 % = 1.644 Ft) hozzá kell adni a 2005. évben elért és figyelembe vehető 3.157.250 forint tényleges keresethez (3.157.250 + 1.644), ami 3.158.894 forint jövedelmet jelent, és 365 (364 + 1) napra vonatkozik.

2005. év
2005. évi 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.158.894 Ft
ennek adója
[1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.658.894 Ft-nak a 38 %-a= 630.380)]
900.380 Ft
éves adójóváírás – 108.000 Ft
a teljes évre képzett adó (900.380 – 108.000) 792.380 Ft
a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.158.894 – 792.380) 2.366.514 Ft
valorizációs szorzószám: 2,138
ennek megfelelően,
2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető 5.059.607 Ft

A 2003. évben az igénylő már nem dolgozott, és a pótolni szükséges 170 napból az eddig pótolt napok száma 79 nap, vagyis a maradék 91 napot a 2003-as év minimálbére szerint kell meghatározni.

A 2003. évben a minimálbér összege 50.000 forint volt, melynek egy napi összege 50.000 / 30 = 1.666,66 forint; míg a 91 napra számított összege pedig 151.667 forint. A „járuléktalanítást” követően (151.667 – 12,5%), ez az összeg 132.709 forint a 91 napra vonatkoztatva.

2003. év
2003. évi 91 napra a jövedelem járulékkal csökkentett összege 132.709 Ft
évesítés: [(132.709/91) x 365] 532.294 Ft
ennek adója
(532.294 forint 20%-a)
106.459 Ft
azonban
az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a] – 11.311 Ft
és az éves adójóváírás – 108.000 Ft
együttes összege nagyobb, mint az adó, így a 2003. évi pótolt napokra figyelembe vehető összeg nem visel adóterhet

 

a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (132.709–0) 132.709 Ft
valorizációs szorzószám: 2,489
ennek megfelelően,
2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 330.313 Ft

A 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig, 2007. január 1-től 2008. december 31-ig, 2010. január 1-jétől 2012. december 31-ig, valamint a 2014. január 1-től 2019. július 2-ig terjedő időben elért keresetek adóval való csökkentése, illetve valorizálása megegyezik az előző példában leírtakkal. Ezt követően lehet összegezni az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

Összegző tábla
Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám
2003 330 313 91
2004 5 003 531 366
2005 5 059 607 365
2006 4 559 638 365
2007 4 743 642 365
2008 4 599 352 366
2009 4 394 738 365
2010 4 470 887 365
2011 4 271 681 365
2012 4 175 969 366
2013 4 226 091 365
2014 4 407 948 365
2015 4 174 349 365
2016 3 918 540 366
2017 3 700 948 365
2018 3 359 837 365
2019 2 813 671 183
Összesen: 68 210 742 5 753

Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd abból egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.

Eszerint: 68.210.742 / 5.753 = 11.856,55 x 365 = 4.327.641,37 / 12 = 360.637 Ft.

Tehát a 2019. július 3-tól induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 256.052,11 forint.

A folyósítandó összeg a kerekítés után 256.055 forint.

A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./C számú melléklet tartalmazza.

Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk:

Budapest. 2019. július

Magyar Államkincstár

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.